hétvégi baj van

Kevés tanulságot hétvégémből. A lámpa dekor-szaggatásába ölt munkát látva konstatálja az ember: szaggat a kultúra... Csocsó meccs közepén (már nem mászunk) papír szakadós hangra hátratekintve megvető fejjel a részeg kis bajszosra, aki Kérdésben Válasz: Valami baj van??? Majd lemez akad, vagy a szalagot kapta be, mert egyre sűrűbben, egyre habosabb szájjal: Valami baj van?- miközben könyökétől amortizálódik a kocsmai lámpa papír burkolata. Valami baj van? kérdezi ugye, és le is ülnék mellé, füstölő lehelettel közölném vele, hogy van, hogy nagy baj van, mert a gyerekkor lassan elillan és még nincs tavasz de már fellobbant a mellkasban az őrláng, hogy van baj, mert van az a lány, aki nem tudja, nem is sejti mit akar, ami persze kamu, mert tudja ő, csak nem meri... Van baj, mondanám neki, mert a pultos lánnyal folytatott verbális viszony egy egy húzósabb pillanata szinte felemészt, hogy fejben a kerék... Lábakat szét. Van baj mondanám ott a kis bajszosnak, aki már az asztalnak támaszkodva okádja ki a bűzös kötekedést, mert mi úgy néztünk szegényre mint valami bűnözőre, pedig ő csak egy baleset áldozata, mert a könyék véletlen lendült, újra és újra ott a kocsmában a kis bajszos, hát valljuk be, egy fasz volt, de nem egyedül mert öten ott az asztalnál még vigyorogva ugyan, de várták, sőt vágyták, hogy a kis bajszosnak sikerüljön, és lendüljön egy üveg, vagy ököl, de a lényeg, hogy mi kezdjük... Hogy feldobjuk az estét. Meséld el a barátomnak is ha van baj... Kér a kis bajszos ott a kocsmában, miközben öt négy az állás, és az utsó kettőt ér, de nem zavar a meccs, inkább rágyújtok, pedig nem is kívánom, de ha mindenáron kötegszik ott a kis bajszos a csocsó asztalnál, ha ő kezdi és hozzám ér én elnyomom majd benne aztán lesz ami lesz. Legalább stílusosan kezdjük. De a kis bajszos egy bazdmeg után forgolódni kezd, jelenje mint jövőnk egyre homályosabb, már csak az biztos neki, hogy a lámpa egy szar és hogy mindenki egy fasz, mert senki nem ad munkát, és ugyan kinek kéne egy munkanélküli kis gizda bajszos, és forog minden, haverok, torz fejek, mind csak röhög és mind egy fasz, mert le se szarják soha, mindig ő teper, és minden megáll hirtelen mert a világ kiélesedik a sörös vodkás savas massza pedig beteríti a haverjait. Örül neki tulajdonképpen, mi pedig kikaptunk a csocsóban, de nem baj, mert rájön az ember közben, hogy a lámpa nem is volt olyan szép, meg nem is a miénk, úgyhogy ki nem szarja le, a gondok pedig könnyebbek, mert hiába olyan szerencsétlen a kis bajszos, hosszú ideje ő kérdezte egyedül, hogy van e baj...